Egy emblématikus eset, amely próbára teszi a jogállamiságot

A Louvre Apolló-galériájában történt történelmi ékszerrablás nemcsak a művészvilágot rázta meg, hanem az európai védekezési és visszaszolgáltatási rendszereket is próbára tette. A RNE-nek adott interjúban Rodríguez Bernal kifejti, miként kezeli a nemzetközi jog ezeket a bűncselekményeket, és mi az EU szerepe az ellopott örökség visszaszerzésében.

„A kulturális örökség az emberiségé, nem egyetlen nemzeté.”

Három jogi pillér a visszaszolgáltatásért

1. UNESCO 1970. évi egyezmény – Megelőzés, közigazgatási együttműködés és az illegálisan exportált javak visszaadása. Hivatalos szöveg: UNESCO 1970.
2. UNIDROIT 1995. évi egyezmény – Polgári jogi visszaszolgáltatás és a vevő kellő körültekintése. Szöveg: UNIDROIT 1995.
3. 2014/60/EU irányelv – Egységesített visszaszolgáltatási eljárás az EU-tagállamok között (3 éves igényérvényesítési határidő a felfedezéstől, 30 éves objektív határidő). Szöveg: 2014/60/EU.

Ezeket egészíti ki a 2019/880/EU rendelet a kulturális javak behozataláról, amely 2025-től uniós elektronikus engedélyezési és bejelentési rendszert vezet be a behozott műtárgyak nyomon követésére.

Kellő körültekintés és együttműködés

• Kellő körültekintés a műtárgypiacon (eredetiség és származás, lopott tárgyak adatbázisai, exportengedélyek).
• Nyilvántartások és leltárak összekapcsolása (INTERPOL, EUROPOL, nemzeti leltárak).
• Közigazgatási és igazságügyi együttműködés (EU-n belül IMI rendszeren keresztül).

Források és hivatkozások

• Iroda: Rodríguez Bernal Abogados – további publikációk.
• RNE interjú: Europa Abierta – RTVE.
• UNESCO 1970: Hivatalos oldal
• UNIDROIT 1995: Egyezmény szövege